Nemrég találkoztam Brené Brown sérülékenységről, szégyenről és bátorságról szóló videóival és könyveivel. Ő is egy olyan témát feszeget, ami sokakat foglalkoztat, mégis kevesen és keveset beszélnek róla, főleg napjainkban, amikor illik csinosnak, okosnak, sikeresnek, már-már tökéletesnek lenni.
A tökéletesség látszata
Az X generáció tagjaként gyermekkoromban engem még viszonylag kevés olyan inger ért, ami teljesen átmosta volna az agyamat ezzel az ideológiával és még így is hajlamos vagyok néha azt hinni, hogy mindenben jól kell teljesítenem és ha valami nem sikerül elsőre 100%-osan, akkor az kudarc.
Az újabb generációk tagjai pedig egy látszatra tökéletes világban nőnek fel, ahol egyedül kell megküzdeniük a saját tökéletlenségükkel. A kirakatba mindenki a legszebb valóját teszi ki és csak nagyon ritkán hallunk olyat, hogy „éppen arccal a padlón vagyok, de elmesélem, mert ez is az életem része és ez is normális”.
Azzal még nem is lenne baj, ha a kirakat szépen elrendezett és megosztjuk az örömünket és fotókat teszünk ki a legújabb nyaralásról, vagy éppen a klasszul sikerült vacsoránkról, ha lennének mögötte tényleges, tartalmas emberi kapcsolatok, amik segítik a megküzdést a nem annyira jól sikerült próbálkozásainkkal. De rendszerint nem ez a helyzet. „Cifra nyomorúságban” élünk, ahol minden csillog- villog, de belül nagyon fáj a kudarc, az egyedüllét, a bizonytalanság.
És egyre többen küzdünk azzal, hogy feldolgozzuk ezt az ellentmondást. Ha csak 365 ismerősünk van a közösségi oldalakon és mindenki csak egy „szuper man/woman” élményt tesz ki évente, akkor is már minden napra jut legalább egy szembesítés azzal, hogy másnak bezzeg milyen klasszul megy minden.
Sérülékenység nélkül nincs innováció
És Brené felmentést ad ez alól azzal, hogy kiáll és elmeséli a kutatásain túl a saját kudarcait. Elmondja, hogy teljesen rendben van néha padlóra kerülni és bátor dolog onnan felállva továbbmenni. Sőt, ennél is többet állít. Méghozzá azt, hogy ez a fejlődés és örömteli élet egyik feltétele, hogy felvállalva sérülékenységünket belemenjünk olyan helyzetekbe, ahonnan nem biztos, hogy sértetlenül jövünk ki.
Ami miatt a munka kapcsán foglalkoztat a téma az az, hogy hogyan tudnak a vállalatok olyan környezetet teremteni, ahol a munkavállalók – a fiatal generációk és a nem annyira fiatalok is – meg merik mutatni magukat teljes valójukban. Ahol nem kell biztonsági játékot játszani. Ahol merünk változtatni a megszokotton, nem félve attól, hogy esetleg nem működik az új.
Sajnos ez nem megy úgy, hogy elkerüljük a kudarcot. Azon túl, hogy nincs innováció, ha mindig elkerüljük a bukást és a padlóra kerülést, még nagyon fárasztó is fenntartani a tökéletesség látszatát. Bármiféle látszat és status quo fenntartása több energiát emészt fel, mint a bukás és az abból való talpra állás.
Ki a felelős?
Nincs rá gyakorlatunk, nem része a vállalatok kultúrájának. Annyira nem, hogy ha őszinte választ szeretnénk kapni egy workshopon arra, hogy hol hibázott a csapat, akkor megkérjük a vezetőt, hogy ne vegyen részt a munkában. Utólag osztjuk csak meg vele a feldolgozott eredményt, hogy senki se sérülhessen azáltal, hogy beismeri a hibákat. Még ha a vezető „leteszi a nagy esküt”, hogy nem lesznek következmények, akkor sem hisszük el, hogy szabad azt mondani, hogy nem tudtam vagy elrontottam valamit.
Már az én generációm sem tudja ezt és akkor nekünk kellene megtanítanunk az újabb generációt arra, hogy a világ nem tökéletes és ez így jó. Simon Sinek egy interjúban egyenesen a vállalatokra rója azt a terhet, hogy az új generációk munkavállalóinak segítsen megküzdeni mindazzal, amivel felnőtté válásuk során nem sikerült. Ezzel ebben a formában nem értek egyet, de kétségtelen, hogy dolgunk van a kérdéssel a munka kapcsán is.
Gondolatébresztőnek szeretettel ajánlom Brené TED videóit és könyveit:
http://www.ted.com/talks/brene_brown_on_vulnerability
http://www.ted.com/talks/brene_brown_listening_to_shamehttp://brenebrown.com/books/
http://www.ted.com/talks/brene_brown_listening_to_shamehttp://brenebrown.com/books/
Ha szeretnél velünk együtt gondolkodni a témáról, keress minket: Kapcsolat
Székely Ágnes
kép: stocksnap.io