A mesterséges intelligencia korában élünk. Tombol a negyedik ipari forradalom. Megjósolhatatlan, hogy mit hoz a technológiai fejlődés. Ugyanakkor emberi lényekként egyre többen érezzük, hogy valami hiányzik. Hogy túlságosan is elszakadtunk az ösztöneinktől. Nem hallgatunk a saját, belső vezérlőrendszerünkre, mindent nagyon tudományosan igyekszünk irányítani.
A szervezetek ritmusa
Sokszor elfelejtünk igazodni a természet üteméhez, a saját fejlődési ritmusunkhoz. Az eredmény: feszültség és elégedetlenség. Nem lehet felülírni a biológiai ritmusunkat, mert az így, vagy úgy, de megbosszulja magát.
Régen tudták, hogy mikor van ideje a vetésnek, és mikor az aratásnak. Ma vajon foglalkozunk-e azzal, hogy a vállalat éppen hol tart az életciklusában, mielőtt elindítunk egy projektet? Hagyunk-e elég időt a szervezetnek, hogy magához térjen, mielőtt belekezdünk egy újabb átalakításba? Learatjuk-e az eredményeket és megünnepeljük-e, amikor sikeresen befejezünk egy fejlesztést? Újra munkára fogjuk-e a parlagon heverő erőforrásokat, amikor eljött az ideje? Ismerjük-e a ritmusát az üzletnek, amiben dolgozunk?
Hisszük, hogy akkor lehetünk igazán sikeresek, ha ismerjük ezeket a belső hajtóerőket és igazodunk a saját ritmusunkhoz, a közelebbi és távolabbi környezetünk üteméhez. Olyan ez mint egy tánc. Megfeszülhetünk és rángathatjuk a partnerünket, de ha nem kapjuk el a zene ütemét, akkor minden lesz, csak nem öröm. Ahogyan a kollégák is hamar kifulladnak, ha nincs meg a külső-belső összhang, a harmónia egyén, szervezet és környezet között, a belső késztetések és a külső igények között.
Fejlődéselméleti modellek
A legegyszerűbb fejlődéselméleti modellek két fő szakaszt különböztetnek meg. Ezek leegyszerűsítve a növekedés és a stabilizáció.
A meredekebb fejlődési szakaszokban minőségi ugrás észlelhető. Ezt rendszerint egy stabilizációs időszak követi amikor a rendszer megtalálja újra az egyensúlyát.
Ilyen fejlődési fázisokat társadalmi, egyéni, sőt szervezeti szinten is meghatároztak már. (Lásd: Darwin, Stewart, Piaget, Grenier)
Ezek természetesen nem ennyire „vegytisztán” jelennek meg, de mindkettőnek határozott jegyei, jellegzetességei vannak. A növekedési szakaszban a korábban felhalmozott erőforrásokra támaszkodva – tudás, korábbi működési tapasztalatok, anyagi erőforrások – hozunk létre egy új minőséget. A növekedési szakaszban a cél visz előre, ez az alapja a kapcsolódásnak és a kreaítivitásnak. Ebben a szakaszban megváltozik a rendszer, új működésmód alakul ki, minden megmozdul. Azáltal, hogy alkalmazkodik a külső-belső elvárásrendszerekhez komplexebbé válik. Ezután azonban természetszerűleg valamiféle “rendnek” kell kialakulnia. A újítás forradalmát nyugalomnak és rendezettségnek kell követnie, ahol következtetéseket lehet levonni és újra lehet “termelni”. A minőségi fejlődéssel szemben itt a mennyiségi növekedés a jellemző. Itt következik újra egy „felhalmozási” időszak, hiszen, ha nem így teszünk, kimerülnek az tartalékaink. Helye van tehát a rutinszerű működésnek, a „gyűjtögetésnek” is, viszont érdemes közben arra is figyelni, hogy merre megy a világ és mikor érdemes újra a megújulásra helyezni a hangsúlyt.
Hogyan érezhetünk rá a ritmusra?
Ha röviden összegzem a témában olvasottakat, valami ilyesmi a recept: nyitottan szemléljük a környezetünket, figyelünk saját magunkra, a saját késztetésünkre, megsejtjük, hogy merre megy a világ és aszerint cselekszünk. Programozó legyen a talpán, aki ezt lekódolja egy AI (artificial intelligence) rendszrebe:) Addig is, amíg a “gut feeling” is megjelenik a robotikában, javasoljuk a tudatosság gyakorlását a változások hatékony kezelésében:
Tudatosság gyakorlat
- A fejlődésnek milyen szakaszáman jár a szervezeted?
- Minek van itt az ideje? A megújulásnak, vagy a stabilizációnak?
- Milyen tere van a megújulásnak?
- Neked mit mond a belső íránytűd, megújulásra vagy stabilizációra van szükséged éppen?
Ha folyamatosan figyelünk az egyén és a szervezet belső igényeire és meglátjuk, hogy mit vár tőlünk a világ, akkor nem csak sikeres, de örömteli is lesz a munka. Összhangban az élet ritmusával.
Erről is szívesen beszélgetünk és megosztjuk a témával kapcsolatos eddigi kutatásainkból szerzett tudásunkat. Itt érsz el minket: Kapcsolat
Székely Ágnes
kép:unsplash.com
1 comment