Jövőorientált vezetés?

Néhány éve szinte minden szervezetfejlesztéssel foglalkozó cikkben, előadásban szerepel a [purposeful] kifejezés. A sikeres vállalatok, vállalkozások egyik jellemzőjeként említik. Ismét egy angol szó, aminek nehezen találtam a magyar megfelelőjét, ami átadja az eredeti szó teljes jelentését.

Tervszerű, szándékos, célzott, eltökélt

A szótár szerint a [purposeful] jelentése: tervszerű, szándékos, célzott, eltökélt. Tehát benne van a cél, a célhoz vezető út és a megvalósításhoz szükséges elszántság. Mindez egyszerre. Abban teljesen egyetértek, hogy minden szervezetnek szüksége van minderre. A kérdés, hogy hogyan lehet olyan vállalati kultúrát teremteni, ahol ez része a gondolkodásnak és a mindennapoknak. Ahol mindenki számára egyértelmű és érthető a cél, létezik az eléréséhez szükséges terv és megvan az elhatározás.

Erről beszélt a 2015-ös Stretch konferencián Anne Loehr amerikai vezetőfejlesztő, generációs szakértő, író, publicista is, aki nem kisebb ügyfelekkel dolgozott, mint a FB vagy az Amerikai Légierő. Még mindig aktuális a téma.

Mi értelme?

Beszédét azzal kezdi, hogy hiába triviális, hogy a jelentőségteljes cél a siker egyik kulcsa, sajnos nagyon sokan nem találják az értelmet a munkájukban. Legtöbben nem valószínű, hogy valaha újat alkotnak, hogy megváltoztatják a világot (ha csak egy kicsit is), és emiatt sokaknak nincs meg a személyes motivációja, hogy jól csinálják a munkájukat, amit kis túlzással bárki elvégezhetne. Akár egy robot is.

Holott természetünknél fogva vágyunk arra, hogy egyéni képességeinket kibontakoztassuk, hogy értéket teremtsünk és ezzel hozzájáruljunk valami nagyobb célhoz. Ezen cél hiánya az egyik oka, hogy a Gallup által nemrég 142 országban végzett felmérés szerint az embereknek mindössze 13%-a elkötelezett a munkája iránt. Ez senkinek sem jó.

Változások a munka világában

A globális trendek kontextusában Anne érdekes összefüggésekre világít rá a miértekkel kapcsolatban:

• A munkavállalók nagy része hamarosan az 1990 és 2000 között született, úgynevezett Z generáció veszi át, akiknek egészen más elképzeléseik vannak a munkáról. Hogy mire vágynak?
  • A munka és magánélet egyensúlyára.
  • Személyes, szakmai fejlődésre.
  • Célokra, annak az összes értelmében, amit a [purpose] szó hordoz.
• Világszerte egyre sokszínűbb a munkavállalók közössége – minden tekintetben -, aminek eredménye, hogy az egykor érett férfikorban lévő, fehér férfiak uralta munkakultúrának végeszakad. Az új generációs vezetők, mint például Malala, vagy Zuckerberg egyszerűen a feje tetejére állítják a munka világát. Az új működés közzépontjában a cél áll.
• A statisztikák szerint egyre több tehetséges női vezető hagyja ott nagyvállalati állását. Miért? Egyrészt nem találják a céljukat, másrészt még napjainkban sem egyenlő esélyekkel indulnak a vezetői pozíciókért, ahol meg tudnák valósítani elképzeléseiket. Ezért a szervezeteken kívül keresik boldogulásukat. De nem maradnak le a férfiak sem sokkal, egyre többen vallják, hogy a megbecsülés és értelmes célok keresése miatt váltanak munkát.
• 2020-ra az amerikai munkavállalók 40%-a szabadúszóként dolgozik majd a trendek szerint (és Európában is erősen növekszik az arány). Olyan munkát végeznek, ami bárhonnan, bármikor elvégezhető, hála a technikai szabadságnak. Egyre többen tekintik a karrier-stratégiájuk részének, hogy ezt az életformát válasszák, a hagyományos szervezetek kötöttségei helyett, ahol ugyan minden HR stratégia része a munka-magánélet egyensúly megteremtése, de igazán sohasem sikerül azt megvalósítani. Az új generációnak megvan a miértje, és ez nem hagyható figyelmen kívül.

Hova vezetnek a trendek?

A szervezetek munkaerőt vesztenek – fizikailag is és elkötelezettségben is. Egyéni síkon a technika fejlődésével kitárult előttünk a horizont, ugyanakkor elveszítettük a mélységünket. Ha megtaláljuk a személyes célunkat és azzal összhagban tudunk a nagyvilágban működni, az óriási erőt szabadít fel. A vezetők számára az a kérdés, hogy hogyan határozzák meg azt a célt, ami előreviszi a vállalatot és amire ráhangolódva a kollégák igazi erőfeszítéseket tesznek. Ez maga a varázslat. Megtalálni azt az érzést, amikor a célunk érdekében könnyedén cselekszünk, amikor az egész szervezet teljesítményét egyazon szándék vezérli.

Anne egy további tanulmánnyal mutat rá az elköteleződés és a teljesítmény közötti egyenes összefüggésre. Annie McKee, a Taleos Leadership Institute alapítója több ezer szervezetet és munkavállalót figyelt meg és vizsgálat során arra jutott, hogy amikor rosszul érezzük magunkat a munkában, agyunk kevésbé hatékonyan dolgozzal fel az információt, kevésbé vagyunk kreítívak és rossz döntéseket hozunk. Ezzel szemben amikor célvezéreltek vagyunk és lekesedünk a munkánk iránt épp az ellenkezője történik.

Mitől érezzük jól magunkat a munkával kapcsolatban?

A kulcskérdések, amik befolyásolják munkahelyi jólétünket:

• Van-e vonzó jövőkép, amihez hozzájárulhatunk, ami számít nekünk és másoknak?
• Milyenek az emberi kapcsolatok – mennyire állandó, támogató, bizalomra épülő?
• Van-e tartalmas cél, ami a saját célunkkal összhangban van, és amihez kapcsolódni tudunk?

Anne 15 perc alatt érvekkel és tanulmányokkal is alátámasztva foglalta szavakba azokat a tényezőket, ami miatt a [purposeful] szó nem csak még több jelentést, de nagyobb jelentőséget is nyert.

Miután méginkább meggyőződtünk a célok fontosságáról, egyre jobban feszít a kérdés, hogy hogyan lehet egy szervezetet célvezéreltté tenni. Erre keresi a választ Anne az előadás második részében és erről szól majd következő írásom.

Ha még nem találtad meg személyes vagy szervezeti célodat, és a hozzá vezető utat és érdekel, hogy mi hogyan csináltuk, keress minket: Kapcsolat

Székely Ágnes

forrás: http://www.ustream.tv/recorded/79578773

kép: stocksnap.io