window-2561993_1280

Újabb nagyszerű felkérésnek tettünk eleget. Ízelítőt tartottunk a Munka Öröme workshopból a Street Trainingen. A munka örömére ható tényezőket vettük sorra, amikor az egyik résztvevő azt kérdezte tőlünk, hogy hogyan viszonyul a mi modellünk az önismerethez.

Az önismeret egy hosszú út. Azért hosszú, mert bonyolult lények vagyunk mi, emberek, s így sokáig tart a kiigazodás. Hosszú út, de bármikor és bármi hozzásegíthet az önismerethez.  Hozzá kell azt is tenni, hogy mindezek ellenére sem létezik olyan eszköz, amely az alany nyitottsága híján elindíthatná a folyamatot. 

De bonyolultságunk ellenére, a Johari ablak  alapján, az önismeret egy bizonyos fokára mindannyian elég egyszerűen el tudunk érni. A folyamat során soha nem az a cél, hogy minden Johari – ”ablakszemet” feltárjunk, hanem az, hogy a tapasztalással és a változással az “aréna” folyamatosan táguljon a zárt-, a sötét- és vak-területeink rovására. És az önismeretei folyamat nem zárul le soha. Ha igen – ott a baj 🙂

A résztvevő kérdésére válaszolva:

az általunk alkotott modell használatához (is) elengedhetetlen az  önismeret, és a munka örömének a keresése (is) egy jó út az önismerethez.

Bár nem annak szántuk, de ebből a szempontból, önmagában a modell működtetése egy önismereti lehetőség az egyének számára. Nincs egy meghatározott személyiség elmélet, ami köré illesztjük a mi rendszerünket, de a használat során széles tárházát kínáljuk az önismereti eszközöknek. Mi a munka öröméhez igyekszünk közelebb segíteni a partnereinekt, azáltal, hogy olyan tényezőket helyezünk a fókuszba, amelyek az arénában vagy valamelyik zárt-, sötét-, esetleg vak-foltunkon voltak eddig. Mind a hat  tényező, a külsők mellett, belső altényezőket is tartalmaz.

Olyan belső altényezők, mint az értékek, a nyitottság a kapcsolódásra, az önmagunk értékelése, a bátorság, a szabálykövetés vagy a nyitottság a tanulásra belső előfeltételek ahhoz, hogy örömként éljük meg a munkát.

Ugyanúgy, ahogy a folyamat során kialakuló hasznosság érzés, a hovatartozás, az önbecsülés, az alkotás érzése, a pszichológiai biztonság, és a kompetencia érzése megerősítik és fenntartják bennünk a munka örömét és segítenek belendülni egy újabb ciklusba, hogy ez az állapot minél tovább fennmaradjon.

Igen, ez is önismeret, és nem, ez nem varázslat.

A modellünk nem ad azonnali megoldást, de folyamatos ráfigyeléssel segít bennünket abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, hogy figyelni tudjunk az aktuális helyeztben minket mozgató belső rugókra, és segít felismerni azt is, hogy hogyan fejlődünk, és hogyan alakulhatunk még tovább úgy, hogy közben fenntartaható legyen a munka öröme.

Tudatosság gyakorlat:

  • Milyen helyzetben tanultál legutóbb önmagadról?
  • Mennyire keresed azokat a helyzeteket, amelyekben közvetlen visszajelzést kaphatsz?
  • Mikor érezted azt legutóbb, hogy a munkád által több lettél?
  • Meg tudod-e fogalmazni azt az érzés, amikor tőled jó a munka?

Danghel Edith

kép: pixabay.com