– Beszélnünk kell a negálásról!
– Miről???
– A negálásról.
– Várj! Kezdjük az elején! Miről van szó?
– A negálásról. Gondolkodtam rajta…
– Mi van??? Már megint hol estem le a szánkóról?
– De azt legalább tudod, hogy mi az a negálás?
– Nem tudom, miről beszélsz. Adj már legalább némi kontextust, hogy miről beszélünk!
– Tudod, amikor valaminek mindig az ellentettjét vesszük figyelembe.
– Persze, mint matematikai logikai fogalom megvan. De valahogy az az érzésem, hogy nem a Bool-algebra világában akarsz kalandozni velem…
– Nem. Arról beszélek, hogy az emberek nem hallják meg a jó dolgokat. Hogy arra figyelnek, amikor arról írunk vagy beszélünk, hogy milyen problémák vannak. Minél durvábban, annál jobb.
– Igen, erről már többször beszélgettünk…
– Ez annyira szomorú, de ha ez a helyzet, akkor beszéljünk a problémákról… Arról, ami fáj. Tudod, negáció…
– Most már értem. Igen, a marketingesek is azt mondják, hogy „problémát áruljunk”, ne megoldást. De nem tudom, hogy ez hogy működik…
– Én sem. Ez annyira szomorú. Én ebben nem vagyok jó.
– Ja, én is azt reméltem, hogy már kicsit idejétmúlt a Kotter-féle „olvad a jéghegyünk” változáskezelési modell. Miért azzal kell a sürgősség érzetét felkelteni, hogy a problémákat tesszük reflektorfénybe? Nem elkendőzni akarom a bajokat, de ha már tudjuk, mi a baj, miért nem megy, hogy előre nézzünk?
– Valamiért így működünk. Ameddig nem fáj igazán, addig kényelmesebb az ismerős helyzetben maradni, mint változni, még akkor is, ha tudjuk, hogy hosszú távon nem fenntartható a helyzet.
– Oké, hogy racionalizálunk (és nem csak akkor, amikor az x plusz egyedik cipőt akarjuk megvenni:) és megmagyarázzuk, hogy miért jó, ha maradunk a mostani állapotnál, de pont ezért hozunk fel racionális érveket a szebb jövő mellett. Hát nem vonzóbb előre nézni, egy jobb helyzetet megcélozni? Miért csak azt halljuk meg, ha arról beszél valaki, ami fáj?
– Hát ez az, amit én sem tudok. Nem így működöm…
– Hátha egyre többen működnek másként. Mi lenne, ha hozzájuk szólnánk? Azokhoz, akik meghallják…
– Gondolod, hogy működhet?
– Szerintem igen. Ahogyan a pozitív pszichológia átfordította a gondolkodásunkat, miért ne működhetne ez a marketingben is?
– Negáljuk a negációt?
– Valahogy úgy:) Csináljuk úgy, ahogy nekünk öröm. Mert akkor nem csak a végeredmény lesz az, hanem a munka is…
Székely Ágnes
Kép: unplash.com